Egy leszokóban lévő dohányos naplója

Ma már mentem suliba. Nem is volt olyan rossz, mint amire számítottam! Jó, ha dohányzó embereket láttam, az nem volt éppen kellemes érzés, de magamtól nem jutott eszembe olyan sokszor, hogy cigi kéne. Tornaórán osztálytársaim hívtak, hogy menjünk ki rágyújtani. El is mentem…

A jó hír az, hogy sikerült kiharcolnom még ezt a napot is, hogy itthon maradhassak, így délelőtt nem volt semmi gond. Délután viszont kimozdultam egy kicsit, Zsófival elmentünk erre-arra, és mindenhol mindenki cigizett, nagyon rossz volt. Ráadásul a Zsófi is rágyújtott néhányszor…

Már kevésbé köhögök, de ma is itthon maradtam, és egész nap ki sem mozdultam a házból. Alig gondolok a cigire! Sőt, egyáltalán nem gondolok rá. Csak reggel jutott eszembe, mikor az előző napi tapasztalatokat írtam. De utána teljesen megfeledkeztem róla. Fantasztikus érzés. Nem…

Még mindig köhögök. Az egész napot itthon töltöttem, füstmentes környezetben, ezért nem is volt olyan nehéz ez a nap sem. Meghallgattam az egész (3 CD-s) hanganyagot, ami elvileg segít a leszokásban, és abszolút pozitívan csalódtam benne. Fantasztikus! Sikerült elérnie, hogy…

Még mindig beteg vagyok, köhögök, fáj a torkom. Délelőtt lementem az Ifjúsági Házba (Gyermekkarácsony rendezés), és egész nap ott voltam. Azt hittem, hogy ha ki kell mozdulnom itthonról, akkor nehezebb lesz elviselni a cigihiányt, de szerencsére nem így lett, (sőt, még talán…

Ez az első teljes egész nap, amikor egyáltalán nem gyújtottam rá. A sors fintora, hogy reggel torokfájással és köhögéssel ébredtem, és mivel fájós torokkal régen sem szerettem cigizni, így reggel nem éreztem elviselhetetlen késztetést, hogy azonnal rágyújtsak. Suliba is csak…